Akkor zárjuk le ezt a 2016-ot!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nagyon szeretem ezeket az év végi zárásokat, írni és olvasni is. Segít abban, hogy végigtekintsek az elmúlt éven, és hogy megfogalmazódjon bennem, mit is várok a következőtől.

Statisztika

Kép forrása
Természetesen jöjjenek először a számok! Idén végül 55 könyvet olvastam el, és egy van még folyamatban. Ez jóval kevesebb, mint az előző években, inkább olyan 80-90 körül szoktak mozogni az olvasásaim. Akik év közben is olvastak, tudhatják, hogy ennek több oka is van, most az olvasás egy kicsit háttérbe szorult az életemben. Ráadásul idén szerintem rekord számú könyvet hagytam félbe. Egyszerűen nincs kedvem és időm ahhoz, hogy olyan könyvekkel szenvedjek, amelyek nem érdekelnek annyira, és persze az is előfordult, hogy egy könyv pont nem megfelelő időszakban került a kezembe.

Az 55 elolvasott könyvből mindössze 6 származott magyar szerző tollából, a többi mind külföldiektől volt, javarészt amerikai és angol íróktól. Az olvasásaim elég vegyes képet mutattak idén, de azért még mindig a sci-fi és fantasy vezet. De például olvastam non fictionöket is, mint a Lány a sötétben, a Modern románc vagy az Őrülten boldog. 


Ami a beszerzéseket illeti, hogyha nem veszem bele az útikönyveket és a más kiadásban beszerzett könyveket, akkor 71 könyvet tudhatok magaménak. Ebből 37-et vettem, 10-et kaptam recenzióra, 24 pedig ajándékként került hozzám. Én úgy vélem, idén azért sikerült megvalósítanom azt, hogy jóval tudatosabban vásárolok, már nem csábít el minden akció, minden 500 Ft-os könyv. Azért teljesen a könyvvásárlást nem fogom soha megtagadni magamtól, valami élvezet kell az életben. :)

És akkor jöjjön a kedvenc részem, érkezzenek 2016 kedvencei és csalódásai!

Top 3 kedvenc
  1. Jenny Lawson: Őrülten boldog - Szégyen és gyalázat, hogy a blogra még nem írtam arról a könyvről, ami igen mély benyomást tett rám. Jövőre pótolni kell!
  2. Ted Chiang: Életed története és más novellák - Nagyon vártam ennek a kötetnek a megjelenését, és szerencsére nem kellett csalódnom. Chiang egy zseni, a Bábel tornya pedig az egyik legjobb novella, amit valaha olvastam.
  3. Robert Galbraith: Gonosz pálya - Rowling krimije kötetről kötetre jobb lesz, én legalábbis így érzem, a Gonosz pálya pedig engem nagyon megtalált magának. Valószínűleg az is közrejátszik, hogy idén eljutottam Londonba, és sokkal jobban el tudtam képzelni a helyszíneket, de maga a történet alakulása, a karakterek sorsa is teljesen leköti az embert.


Top 3 csalódás

  1. Sylvain Neuvel: Alvó óriások - Mennyire vártam ezt a könyvet, mennyire szerettem az első felét, aztán mekkorát csalódtam a másodikban! Nekem ez a regény egy igazi kihagyott ziccer.
  2. Dodie Smith: Enyém a vár - Ez egy olyan jó kis olvasmány lehetett volna, a lelkem rózsaszín felét kielégítő, ehhez képest sajnos inkább volt idegesítő.
  3. Brian K. Vaughan: Saga Volume Five - Ez a képregény az elején annyira megfogott a látványával és a világával, ehhez képest a negyedik kötettől valami olyan lejtmenet van a történetében, amit én egyre kevésbé tudok tolerálni. A hatodik kötetet még szeretném elolvasni, de ha az is csalódást okoz, részemről véget fog érni ez a saga.

Ami a blogot illeti, elég gyengécskén muzsikáltam a számokat tekintve. Ez kereken a 30. bejegyzés idén, ami azt jelenti, hogy még a heti egyet sem sikerült bőven tartani. A blogger statisztikája szerint a három legnépszerűbb bejegyzés:
  1. J. J. Abrams - Doug Dorst: S  Úgy látszik, ez a különleges regény nem csak engem érdekelt nagyon.
  2. Hogy van ennyi időd olvasni? A kérdés, amit minden olvasó ember megkap egyszer az életében, és ezzel kapcsolatban írtam meg a véleményem.
  3. A város, amit egyszer mindenkinek látnia kell: London - A londoni út az évem egyik csúcspontja volt, természetesen nem hagyhattam ki, hogy írjak róla.
2017-es tervek

És akkor kezdjünk el beszélni 2017-ről! Hogy mik a terveim? Az, hogy minél kevesebb tervem legyen. :) Egyetlen egy kihívásra jelentkeztem eddig, az pedig Lobo Várólista-csökkentése, amivel úgy vagyok, hogy jó lenne már egyszer teljesíteni, de ha nem jön össze, akkor sem dől össze a világ. Szeretnék minél többet csak a saját pillanatnyi hangulatom szerint olvasni, és rájöttem arra is, hogy akkor sem történik tragédia, ha nem veszek olyan sok könyvet a kezembe. Még így is majdnem heti egy könyvet olvastam el idén, ami szerintem egyáltalán nem rossz arány, ha jövőre is ennyi jön össze, akkor már boldog leszek.
Viszont az biztos, hogy szeretném megtartani a tudatosságot a könyvbeszerzésekben, lassan tényleg teljesen tele van már a szobám. És jó lenne a Kindle-t is többet a kezembe venni, most már egyre több kiadó könyvei kaphatóak e-könyvben is, ki kéne ezt használni.

Személyes rész

Végül pedig jöjjön egy kis személyes évértékelés. Gondolkodtam, hogy szánjak-e ennek egy külön bejegyzést, de végül úgy döntöttem, nem akarom túl bő lére ereszteni a mondanivalóm. 
Akik olvasták a havi zárásaimat, azok végigkövethették, mennyi minden is történt velem idén. Az év eleje biztatóan kezdődött, a svédországi utazás és az otthonról való elköltözés ígéretes kezdet volt. Aztán sajnos egyszer csak májusban minden összeomlott körülöttem, és kénytelen voltam hazaköltözni. Baromi nehéz időszak volt, de szerencsés vagyok, mert a családom és a barátaim végig mellettem álltak és segítettek. Úgy érzem, ennek köszönhetően erősödött meg jó pár barátságom, és sokan bizonyították nekem újra, hogy mennyire csodálatos emberek.
Ezek után a nyárral viszont beindult az életem, folyamatosan koncertekre jártam, utaztam, csatangoltam. Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb, mint a Tisza-tavon való hajókázás, a Temze partján való sétálás, a Szigeten való tombolás vagy amikor ültünk a barátnőmmel a tatai Öreg-tó partján egy pohár borral és csak élveztük, hogy ott lehetünk.
Az ősz és a tél továbbra is pörgős volt, de mind a munkahelyen, mind a magánéletben nagy hullámvölgyeket éltem át, ráadásul a környezetemben élők közül is jópáran nehéz időszakon mentek keresztül. Hol lelki támaszként funkcionálok, hol én magamnak van szükségem lelki támaszra.

Emlékezzünk a jó pillanatokra
Szóval nagyon vegyesre sikerült ez a 2016-os év, és tegnap már azt mondtam barátnőmnek, hogy azt kívánom, legyen vége, és hadd kezdjünk bele 2017-be, ami egy új reményt hozhat. Igyekszem pozitívan állni a következő évhez, vannak terveim, álmaim, amiket szeretnék megvalósítani. Babonából ezekről most nem írnék sokat, csak annyit, szeretnék Budapestre költözni, a munka területén és a magánéletben is helyrerakni a dolgaimat. Ami biztató, hogy már most van 3 koncertjegyem, 2 színházjegyem és egy repjegyem 2017-re. És tudjátok mit: kezdetnek ez is megteszi. :)

Végül azzal zárnám soraimat, hogy minden olvasómnak és bloggertársamnak egy sokkal boldogabb, békésebb és természetesen jó olvasmányokban gazdag új évet kívánok! Remélem jövőre is velem tartotok. :)


Megjegyzések

  1. Én is szeretem olvasni az évértékeléseket, klassz lezárást adnak az évnek :)
    Mindig mondom, amikor szabadkozunk, hogy jaj, csak ennyit olvastunk, hogy úgyis a minőség a lényeg, és ahogy Te is írtad, ez még így is átlagban heti egy könyv, ami szerintem szuper :)
    Atyaég, mennyi könyvet kaptál, na, igazán kiterjedt baráti köröd van! :D
    Van közös pontunk a kedvencekben (Gonosz pálya) és a csalódásban is (Enyém a vár - bár én azt 2015-ben olvastam).
    A legjobb terv, hogy minél kevesebb legyen! :)
    Az új reményen jót mosolyogtam (SW utalás) - de kívánom, hogy így legyen és mindaz, ami rossz volt 2016-ban elmúljon, és legyen egy nagyon szép, pozitív évünk, megtesszük amit tudunk úgyis :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, egyre inkább jó lenne a minőségi szemlélet felé elmenni. Inkább legyen kevesebb, de az olyan legyen. :)
      Szerencsés vagyok, tudják, mit kell nekem adni. :D
      Kár, hogy az Enyém a vár ekkora csalódás lett sokunknak. A Gonosz pálya meg hát a közös szerelem.
      Örülök, ha leesett az utalás. ;) Köszönöm, és úgy legyen. :)

      Törlés
  2. Még egy Enyém a vár csalódás! :) Csatlakozom hozzá (meg Katacita is csatlakozik, meg Nikkincs is :D :D).
    Az Alvó óriásokat sajnálom most is, még nem haladtam vele azóta, eddig tetszik, de lehet nálam is fellép majd ugyanaz, hogy a második felétől nem lesz már az igazi.
    Egyetértek Nikkinccsel, tök jó ennyi könyv, ne sajnáld ha kevesebb másik évek terméséhez képest, és ne sajnáld, hogy félredobtál párat, ami nem elégítette ki az igényeket. :) Nem kell hasonlítgatni, és nem kell megfelelni, csak élvezni kell az olvasást, a jó könyveket. :))
    Boldog új évet neked Nita, sok-sok élménnyel, utazással telit! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokan vagyunk már. :D És úgy rémlik, mintha Amadea sem szerette volna...
      Hátha nálad nem, majd kíváncsi leszek, mit mondasz a végén.
      Teljesen igazad van, az élvezetért olvasunk, nem a számokért. :)
      Köszönöm, neked is hasonló jó évet kívánok! :)

      Törlés
  3. Igen, butabuta Enyém a vár! :D :D
    Még eladni se tudom azt a nyomoroncot.

    Az Őrülten boldog nekem is kell, múltkor már kajtattam utána a Libriben, de nem találtam épp, eladókkal meg nem volt hangulatom szóba elegyedni.

    Nyugi, engem nem múltál alul olvasás tekintetében, de én azért szeretnék majd idén egy picit többet olvasni. Most még nagyon érzem a lendületet hozzá. :)

    A sok élmény, utazás és persze a barátok remélem, megerősítettek kicsit 2016-ban, és bízom benne, hogy valóra tudod váltani a terveidet idén! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézd meg az állatos könyvek közt. :D Szerintem fogalmuk sincs hova kell pakolni azt a vigyorgó mosómedvét. :D

      Törlés
    2. Enyém a vár ellenesek fanclubja leszünk. :D
      Én ajándékba kaptam, szóval nem adom tovább, ellesz majd ott a polcon...

      Éljen a netes rendelés. :D

      Hajrá, remélem össze fog ez jönni neked. :)

      Igen, főleg ti, a barátok, akik végigcsináltátok velem ezt az előző évet. :) Ha velem maradtok, semmi sem lehetetlen 2017-ben. ;)

      Törlés
  4. Érdekes, milyen sok embernek volt rossz periódus 2016 olvasás szempontjából. Lehet, hogy valami nagy váltás van, mint a hét évenkénti sejtmegújulás vagy ilyesmi.:)
    Emlékszem, mennyire örültünk az Enyém a vár magyar megjelenésének, aztán mekkora pofára esés volt. Az Alvó óriások majdnem ugyanez az eset. Nagyon más a magyar piac, mint az angolszász.
    Nita, az 55 könyv azért nem olyan rossz dolog - gondolj arra, hogy van életed.:) Aki 20-300 könyvet letud egy évben, és nem két agya és négy szeme van, nem biztos, hogy nem adná oda a számok egy részét valami másért. Meg kell találni az egyensúlyt. *napi Coelho bölcsességünket hallották*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehetséges, vagy most érünk abba a korba, amikor már nem feltétlenül az olvasás a prioritás.
      Igen, nem minden válik be itt, ami ott igen.
      Ebben teljesen igazad van. :) Meg a múlt év a felfedezések éve is volt, és igen, meg kell találni, minek hogy jut idő az életedben.

      Törlés
    2. Mindig kinevezzük az adott évet az elején valaminek az évének, pedig a végén derül ki, mié volt a főszerep.:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy 2023-as évzárás

A nagy 2022-es évzárás

J. J. Abrams - Doug Dorst: S.